György László: Tisztelet jár azoknak, akik nem csak követik, de elébe is mennek a változásoknak
2019. február 08. 09:01
Folyamatos változásban vannak a munkavállalóktól elvárt kompetenciák, és az oktatásnak lépést kell tartania ezzel – hangzott el csütörtökön Budapesten, az Ipar 4.0 az oktatásban című rendezvényen az innovációs tárca képviselőitől.
2019. február 08. 09:01
p
0
0
2
Mentés
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára, György László arról beszélt a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban zajló oktatási fejlesztések kapcsán, hogy tiszteletet érdemelnek azok, akik lépést tudnak tartani a változásokkal, és kiemelt tisztelet jár azoknak, akik elébe is tudnak menni ezeknek, s nagyobb hozzáadott értéket képesek előállítani. A magasabb hozzáadott érték előállítása ráadásul az esetek többségében izgalmasabbá is teszi a munkát – tette hozzá.
Közölte, a 21. század legnagyobb kihívása a technológia változása, amely a szakképzést, a felnőttképzést is érinti, ezért is alakítják át ezek rendszerét.
Fotó: Szalai Ádám
Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: fel van adva a lecke, hogy az oktatás lépést tudjon tartani a változásokkal. Ehhez a többi között vonzóvá kell tenni az infrastruktúrát, az eszközöket is, amelyek a 21. századi oktatást segítik.
Fontosnak nevezte, hogy vonzóvá tegyék a szakképzést. Példaként említette, hogy nagy szükség van technikusokra, ehhez meg kell mutatni, milyen lehetőségek vannak e téren, s milyen karrierlehetőség vár rájuk.
Felhívta a figyelmet arra is: fontos, hogy valóban olyan emberek oktassanak, akik a legmodernebb ismeretekkel rendelkeznek. A duális képzés lehetőséget ad arra, hogy a vállalatoknál lévő információk, technológiák bekerüljenek az oktatási rendszerbe – mondta.
A rendezvényen – amelynek a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája adott otthont – bemutatták a FESTO DIDACTIC Ipar 4.0 oktatási mintarendszert.
Fotó: Szalai Ádám
Molnárné Rénes Éva, az intézmény főigazgatója elmondta, a mintarendszert a magyar szakképzésben először iskolájukban fogják az oktatásba integráltan alkalmazni.
Kiemelte: az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom elemei – mint amilyen a mesterséges intelligencia, vagy a kiterjesztett és virtuális valóság - azt mutatják, hogy radikálisan átalakul a termelés és a munka jellege. Az előrejelzések szerint a 2020-as évekre Európában az állások többségéhez magasan képzett, a fejlett technológiákban jártas munkaerőre lesz szükség – tette hozzá.
Kucsák László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke azt mondta: fontos, hogy a lehető legtöbb felületen el tudják érni a fiatalokat; fel kell mutatni, hogy milyen vonzó jövőt tudnak kínálni a szakképzéssel.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a szakképzés kapcsán nemcsak arról kell beszélni, hogy a gazdaságnak munkaerőre van szüksége, hanem arról is, hogy az embernek is kell az alkotás öröme. Szükség van munkaerőre, befektetőre, külföldi tőkére, technológiára, de a legfontosabb, hogy mindenki kiteljesedhessen önmagában – fogalmazott.
Suha György, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszteri biztosa azt mondta: a magyar kormányzat, a tárca óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy a behívható tőkét Magyarországra csábítsa. A KKM erre külön háttérintézményt működtet, a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA). Ennek tavalyi működése nyomán 98 projekt jött Magyarországra, így csaknem 4,3 milliárd euró működő tőke érkezik ide a következő években, s 17 ezer új munkahely létesül.
Az Alphabet tulajdonában lévő Waymo jövő héten megkezdi az önvezető járművek tesztelését a japán főváros közútjain. Bár a vállalat még nem döntött arról, hogy elindítja-e robotaxi-szolgáltatását az országban, a tokiói megjelenést így is mérföldkőnek tekinti. A tesztelés elsődleges célja a japán közlekedési környezet sajátosságainak feltérképezése.
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.